A megemlékezést kezdeményező Fényszaruiak Baráti Egyesületének elnöke, Tóth Tibor 2013. szeptember 28-án köszöntötte az emléktábla avatásán megjelent több mint 200 résztvevőt Az emléktáblát a község első tanyai iskolája mögött, az 1954-ben megépült második iskola - volt vadászház - falára helyezték el.
Az egykor itt tanító Kohári András és Varga Jánosné Varga Mária nyugalmazott tanítók emlékeztek az iskolában eltöltött évekre, diákokra és a már elhunyt 13 tanítóra. A homoktanyai diákok közül Kónyáné Kolozs Katalin, Győri Gábor, Nagy Károlyné Rékasi Erzsébet idézte fel és osztotta meg a jelenlévőkkel iskolai emlékeit. Tóth Julianna 8. osztályos tanuló éneke, Bordásné Kovács Katalin, a Fortuna Együttes tagja által elszavalt vers és Szabó Krisztina énekművész előadása emelte a rendezvény színvonalát.
Az egész napos váltott tanítás megszüntetése érdekében megépült és fennmaradt iskola falán Tóásó Tibor kőszobrász által készített emléktábla hirdeti az épület eredeti funkcióját, emlékeztetve a tanítókra és sok száz diákra. Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester, dr. Voller Erika jegyző, Mészáros László, a Jászfényszaruért Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a FÉBE titkára, illetve visszaemlékező tanítók és öregdiákok leplezték le, majd az egyházközség plébánosa, Kiss Gábor érseki tanácsos Zsámboki Sándor nyugalmazott harangozó és sekrestyés közreműködésével megáldotta az emléktáblát.
Győri Gábor a jelenlévők nevében a már elhunyt itt tanítók és itt tanult diákok tiszteletére elhelyezte az emlékezet és köszönet koszorúját. A költségeket a FÉBE az öregdiákok és tanítók adományaiból fedezte.

Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei

Kategória: Domborművek, Emléktáblák

Készült: 2019. július 08

Az emléktábla elhelyezését a r. k. plébánia tálára a FÉBE és a Jásztényszaruért Alapítvány kezdeményezte és költségeit viselte. Az emléktáblát Litkei Antal születésének 100 éves évfordulója alkalmából 2013. június 16-án avatták. Az ünnepség levezetője Lovászné Török Magdolna, az önkormányzat Szociális, Egészségügyi, Idős- és
Vallásügyi Bizottságának elnöke volt. Az emlékezők sorát dr. Kocsis András, az egyházközség világi elnöke, a Jászfényszaruért Alapítvány kurátora nyitotta meg. Beszédében
összefoglalta a prépost úr életútját, a Jászfényszarun eltöltött éveihez és a tevékenységéhez köthető eredményeket, fejlesztéseket. Kovács Tamás, a jászladányi r. k. plébánia adminisztrátora, a FÉBE tagja szívből jövő, megható visszaemlékezésével idézte fel Litkei atya emberi nagyságát, személyes, bensőséges kapcsolatukat. Sándor Sándor, az egyháztestület tagja, az önkormányzat bizottságának elnöke - aki gyermekkorától közeli kapcsolatban állt az atyával - személyes élményeit, emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel.
A márványtáblát a család részéről Litkei Ferenc, illetve Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester, Zsámboki Sándor egyháztestületi tag, Tóth Tibor, a FÉBE elnöke és Mészáros László, a Jászfényszaruért Alapítvány Kuratóriumának elnöke leplezte le.
A márványtáblán látható bronzból készült portrédomborművet Szabó Imrefia Béla szobrászművész, a város díszpolgára felajánlásként készítette. Az egyéb munkálatokat Tóásó Tibor kőszobrász végezte. Kiss Gábor plébános, érseki tanácsos az emléktáblát megáldotta, majd a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit és a hála virágait. A FÉBE az avatás alkalmából emléklapot adott ki.

Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei

Kategória: Domborművek, Emléktáblák

Készült: 2019. július 08

Koltay József (1911-2006) polgári családban Mezőkövesden született. Három évig teológiai, két évig joghallgató. Egerben kántori oklevelet szerzett. Jászfényszarura - a meghirdetett kántori állás elnyerése után - 1946-ban családjával együtt költözött.
A kántori munka mellett polgári foglalkozásként főkönyvelői munkakört látott el.
A település kulturális, társadalmi életében feleségével együtt aktívan tevékenykedett. Tagja volt a Fényszaruiak Baráti Egyesületének. Az önkormányzat 1995-ben Jászfényszaruért emlékérmet adományozott számára. 90. születésnapja alkalmából 2001. szeptember 2-án a városháza dísztermében az önkormányzat és a FÉBE köszöntötte. Tóth Tibor egyesületi elnök a millenniumi Szent István-érem ezüst változatát adta át az ünnepeknek. 2003. augusztus 30-án az egyesület történetében elsőként a közgyűlés a legmagasabb elismeréssel, az „Örökös Egyesületi Tag” címmel tüntette ki.
2006. szeptember 18-án tisztelői a r. k. templomban ravatalánál búcsúztak tőle. Koltay József hamvait Budapesten, a Szent Gellért-templom urnatemetőjében helyezték örök nyugalomra. Emléke velünk él, példa volt számunkra szerénysége, közvetlensége, az emberek iránti szeretete, tisztelete.
A Szent Imre temetői kápolna déli falán 2006 októberétől emléktábla hirdeti néhai Koltai József kántori tevékenységét.
Születésének centenáriuma napján, 2011. szeptember 4-én a Szent Imre temetői kápolna falán lévő emléktáblájánál a Fényszaruiak Baráti Egyesülete bensőséges ünnepséget szervezett. Az emlékbeszédek elhangzása után emléktáblájához koszorúkat helyeztek el.

Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei

Kategória: Domborművek, Emléktáblák

Készült: 2019. július 08

Fényszaruiak Baráti Egyesülete millenniumi programja keretében 2001. október 21-én az Alfaipari Rt. jászfenyszarui üzemének homlokzati falán, a Dózsa György u.13. szám alatt két orvos emléktábláját avatta tél. Az ünnepségen Jakus Tímea színművész Zsámboki László versét tolmácsolta, majd a megjelenteket Győriné dr.
Czeglédi Márta polgármester köszöntötte. Az Erdélyből származó dr. Hortáver József 40 évig, az első helyi születésű orvos, dr. Sándor Imre 17 éven át dolgozott a településen. Az ő gyógyító munkájuknak állít örök emléket a fekete márványtábla. Az orvosok bronz portrédomborművét Szabó Imrefia Béla szobrászművész felajánlásként készítette, a feliratozott márványtábla Török László kőfaragó mester munkája. Dr. Hortáver József községi orvos munkásságát utóda, dr. Lakatos Béla nyugalmazott főorvos méltatta. Dr. Sándor Imre orvos tevékenységére dr. Kiss Ferenc ny. megyei laboratóriumi szakfőorvos emlékezett. A méltatásokat követően az emléktáblát két huszárbandériumi tag díszelgése mellett dr. Rimóczy István osztályvezető főorvos, dr. Tóth Katalin gyermekszakorvos, dr. Tóth Tamás orvos és Kui Róbert orvostanhallgató leplezte le. Az emléktáblát Csőke György helyettes esperes, plébános megáldotta, majd Jászfényszaru Város Önkormányzata és a FÉBE képviselői, a Hortáver és a Sándor család tagjai, elszármazott és helyi orvosok megkoszorúzták. Az emléktábla költségét húsz magán- és jogi személy adománya fedezte.
2010. évben dr. Sándor Imre születésének centenáriuma, 2011. évben dr. Hortáver József születésének 125. évfordulója alkalmából a FÉBE megemlékezést és koszorúzási ünnepséget szervezett.

Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei

Kategória: Domborművek, Emléktáblák

Készült: 2019. július 08

Az 1860-as évek második felében elkezdték tervezni, majd építeni a Hatvan-Szolnok közötti vasútvonalat. A nyomvonal kijelölésénél több variáció is szóba került. A Deutsch család, a hatvani kastély tulajdonosa szorgalmazta, hogy Boldog települést érintve Jászfényszarun a község északi szélén, a felső temető (ma Szent Kereszt temető) mellett haladjon a vasút, melynek megvalósulása esetén a fényszarui erdő mellett egy posztógyárat építtetnek. A helyi lakosok azonban ezt a tervet nem támogatták, féltek, hogy a szikrától kigyulladnak a zsúp- és nádfedeles házak.
A végleges nyomvonal Boldog és Jászfényszaru belterületét elkerülve Pusztamonostort érintve épült meg. A Hatvan-Szolnok közötti vasútvonalat 1873. március 10-én adták át a forgalomnak. A vasútállomás jelenleg is álló épülete egy szolgálati lakással együtt 1903-ban épült. A vasúti teherszállítást elősegítve később raktárépület, vasúti hídmérleg, állatfelhajtó létesült.
Napra pontosan 125 évvel később a jászfényszarui vasútállomásra egy 20. század elején üzembe helyezett gőzmozdony gördült be korabeli kocsikkal. Győriné dr. Czeglédi Márta, Jászfényszaru város polgármester asszonya fogadta a gőzössel érkezett Horváth Lajost, a Vasúti Közlekedési Főosztály vezetőjét és kíséretét. A Magyar Államvasutak Rt. Budapesti Területi Igazgatósága és Jászfényszaru Város Önkormányzata képviselői a Hatvan-Szolnok vasútvonal megnyitásának 125. évfordulójára emlékezve leleplezték az állomás épületének északi falán, a forgalmi iroda bejáratától jobbra elhelyezett emléktáblát. Az eseményt követően a lokomotív továbbpöfögött Hatvan irányába, hogy ott is elhelyezzék az emlékezés tábláját.

Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei

Kategória: Domborművek, Emléktáblák

Készült: 2019. július 08

Városunkban 1996. augusztus 19-én hálaadó istentisztelettel kezdődött a millecentenáriumi ünnepség. Csőke György plébános úr szónoklatában a bibliai, a történelmi és a mindennapi életből vett példákkal késztette elgondolkodásra az ünnepi szentmisén résztvevőket. A honfoglalás nem csak akkor történt meg, amikor őseink először léptek erre a földre. Megtörtént az folyamatosan a magyar hősök és szentek - az ismertek és névtelenek - áldozataiban. Isten, hit, kultúra, magyarság, haza - a fogalmak összetartoznak.
A szentmisét követően Nagy István mondott verset a templom előtt.
A polgármester asszony rövid avatóbeszédében elmondta, büszkeség és öröm tölti el, mert Jászfényszaru minden lakosa, társadalmi és kulturális szervezetei, önkormányzata és egyháza
szeretettel készült erre a napra. Ünnepeljük a honfoglalást őseink tiszteletével, és hittel tekintsünk a jövőbe!
A település legrégebbi és műemlék épületére, a templom falára, a bejárattól balra helyezték el a Török László helyi kőfaragó mester által fehérmárványból készített Millecentenáriumi emléktáblát. A történelmi eseményt hirdető táblát Jászfényszaru Város Önkormányzata nevében Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester és Mészáros László jegyző leplezte le.
A leleplezés alatt a Fényszaruiak Baráti Egyesülete keretében működő Szűcs Mihály Huszár-bandérium tagjai tisztelegtek a tábla előtt.
A millecentenáriumi márványtáblát Csőke György plébános megáldotta, majd Koltay József kántor úr vezetésével az avatóünnepség a Himnusz eléneklésével zárult.

Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei

Kategória: Domborművek, Emléktáblák

Készült: 2019. július 08

A városháza előtt 1995. június 30-án összegyűlt ünneplő közönségnek Jakus Tímea szavalta el a Jász himnuszt. Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester köszöntötte a Redemptio-emléktábla avatóünnepségén megjelenteket, majd dr. Seregély István egri érseknek a jászok jászberényi világtalálkozóján elmondott gondolatát idézte: Nem az veszít csatát, aki leesik a lóról, hanem aki nem áll tél. A Jászság és Jászfényszaru mindig fel tudott állni, mindig megtalálta a módját, hogyan kezdje újra.”
Dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő, államtitkár ünnepi beszédében hangsúlyozta, szinte párhuzam vonható a redemptiót követő időszak és a jelen önkormányzati rendszer között. A jászkun települések lakói nem gondolkoztak rosszul 250 évvel ezelőtt sem, amikor hittek saját erejükben, anyagi áldozatot is vállalva irányították saját sorsukat. A Jászság jó néhány településén most is ezt teszik, Jászfényszarun is komoly anyagi áldozatot vállalnak sorsuk, környezetük jobbítása érdekében, amelynek meg is van a látszata. Vigyáznunk kell hát, hogy az önkormányzatisággal megszerzett önállóságot ne veszítsük el. Az emléktábla leleplezése után a Szózat hangzott el Erdei Gábor előadásában. Az óvárosháza falára került a fehér márványtábla, melybe Török László kőfaragómester Vörösmarty Mihály örökérvényű gondolatát véste: „A MÚLTAD TISZTELD / S A
JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ!”
Az ünnepség a városháza dísztermében folytatódott, ahol Penczner Pál Amerikában élő jászfényszarui származású festőművész a városnak adományozott eredeti és másolati képei kerültek kiállításra. Ugyanitt volt látható a FÉBE Képzőművészeti napokon résztvevő művészek munkáiból összeállított tárlat is.

Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei

Kategória: Domborművek, Emléktáblák

Készült: 2019. július 08

A FÉBE az önkormányzatnál kezdeményezte, hogy a helytörténeti gyűjtemény (Somogyi Béla út 24.) vegye fel Kiss József (1924-1989) tanár, helytörténeti kutató nevét, valamint elhatározta, hogy munkásságát megörökítő emléktáblát helyez el a gyűjtemény homlokzatán.
Az ünnepélyes névadásra, emléktábla-avatásra 1994. október 8-án került sor. Kiss József munkásságát prof. dr. Szabó László egyetemi tanár, a néprajzi tudományok kandidátusa méltatta. A pályatárs és barát Lantos Péter tanár az életútját mutatta be. Polgári családban, Kiss József és Cserháti Ilona szülők gyermekeként született. Az elemi után a polgári iskolát Hatvanban végezte, Jászberényben tanítói képesítést, 1962-ben Egerben földrajz-biológia szakos tanári diplomát szerzett. 1957 márciusától családjával hazaköltözött, és a helyi iskolában helyezkedett el. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt vezetett honismereti szakkört. Szabadidejének nagy részét levéltári kutatásra, idősebb emberekkel folytatott beszélgetésekre fordította. Számtalan tanulmányt, dolgozatot, pályamunkát írt, életében egy könyve is megjelent. Gyűjtötte és gyűjtette a településen fellelhető írott és íratlan emlékeket, melyekből 1968-ban az ótanácsháza földszinti négy helyiségében gazdag kiállítás nyílt. A rendőrőrs tanácsházára történő elhelyezése miatt öt év után a kiállítás megszűnt, az anyag jelentős részét elszállították Jászberénybe. Mintegy 10 évvel később, 1984 novemberében megnyílt az újonnan gyűjtött anyagokkal berendezett gyűjtemény.
1983-ban a Községeinkért díjat, majd 1993-ban posztumuszként megkapta Jászfényszaru legmagasabb elismerését, a Jászfényszaruért emlékérmet. Az FÉBE által állított emléktáblát Lantos Péter leplezte le.

Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei

Kategória: Domborművek, Emléktáblák

Készült: 2019. július 08

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 100 éves évfordulója tiszteletére a települések emléktábla elhelyezésével emlékeztek a történelmi eseményekre. Jászfényszarun is emléktáblát helyeztek a községháza bejáratától balra, az épület falára. Az avatásra 1948. március 15-én került sor. Az ünnepi megemlékezést és az avatóbeszédet Tóth János, a Római Katolikus Általános Iskola igazgatója tartotta. Az emléktáblánál Paréj Terézia általános iskolai tanuló mondott verset. Az 1970-es és 1980-as években a nagyközségi KISZ-bizottság szervezésében a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében az emléktáblánál március idusán koszorúzási ünnepséget tartottak.
A FÉBE kezdeményezésére 2002. szeptember 27-én megemlékezést tartottak Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából. Az 1848-as emléktáblánál Kotánné Kovács Tímea méltatta a jeles történelmi személyiség szerepét, cselekedeteit, majd két huszár a márványtáblánál koszorút helyezett el.
Gróf Batthyány Lajos születésének 200. évfordulója tiszteletére 2007. február 9-én a FÉBE szervezésében megemlékezést tartottak. A városháza falán lévő emléktábla megkoszorúzását követően az emeleti tanácsteremben Kotánné Kovács Tímea tanár emlékezett a tragikus sorsú miniszterelnökre. Batthyány az 1849. október 6-ai kötél általi megszégyenítő kivégzést csak úgy tudta elkerülni, hogy sikertelen öngyilkossági kísérlete során sebet ejtett nyakán, ezért Haynau az ítéletet „por és golyó” általi halálra módosította. Kivégzésekor az utolsó mondata: „Éljen a haza!”

Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei

Kategória: Domborművek, Emléktáblák

Készült: 2019. július 08

Szűcs Mihály Jászfényszarun 1823. szeptember 29-én született, a család hatodik gyermekeként. 1845. január 20-án feleségül vette Berze Teréziát, aki 1827. augusztus 7-én látta meg a napvilágot. Házasságukból két gyermek született, Imre 1852-ben, István 1855-ben. Imre elsőéves gimnáziumi tanulóként 1862-ben, István testvéröccse ügyvéd¬jelöltként 1879-ben 24 évesen, Szűcs Mihály 1903. december 29-én 81 évesen, Berze Terézia 1913. június 26-án 86 évesen hunyt el. Szűcs Mihály, a település főbírája nagy formátumú, világot látott közéleti személyiség volt.
1892-ben adta ki Szűcs Mihály Életleírása és több utazásai és kalandjainak gyűjteménye című könyvét, mely Jászfényszaruról nyomtatásban először megjelent kiadvány. A könyvet hasonmás kiadásban a honfoglalás 1100. évfordulójára a FÉBE 1996. augusztus 20-ára jelentette meg. A díszkiadásban megjelent könyv kutatási adatokkal és fotókkal is kiegészült.
Az emléktábla a házaspár által építtetett kápolna falán található. A házaspárt és két gyermekük földi maradványait a kápolna alatti kriptában helyezték örök nyugalomra. A kriptát és a kápolna északi oldalának falán elhelyezett márványtáblát a FÉBE a könyvkiadás kapcsán felújíttatta, illetve a tábla betűit újraaranyoztatta. A felújított emléktáblát 1996. augusztus 20-án a kápolnában a Szűcs család emlékére tartott szentmisét követően Litkei Antal címzetes prépost, nyugalmazott plébános áldotta meg. Tóth Tibor az ünnepségen méltatta a főbíró munkásságát, majd az önkor¬mányzat, a FÉBE, a huszárbandérium koszorúit, valamint az oldalági hozzátartozók virágait helyezték el a cserkészek a felújított márványtáblánál.

Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei

Kategória: Domborművek, Emléktáblák

Készült: 2019. július 08