Az 1860-as évek második felében elkezdték tervezni, majd építeni a Hatvan-Szolnok közötti vasútvonalat. A nyomvonal kijelölésénél több variáció is szóba került. A Deutsch család, a hatvani kastély tulajdonosa szorgalmazta, hogy Boldog települést érintve Jászfényszarun a község északi szélén, a felső temető (ma Szent Kereszt temető) mellett haladjon a vasút, melynek megvalósulása esetén a fényszarui erdő mellett egy posztógyárat építtetnek. A helyi lakosok azonban ezt a tervet nem támogatták, féltek, hogy a szikrától kigyulladnak a zsúp- és nádfedeles házak.
A végleges nyomvonal Boldog és Jászfényszaru belterületét elkerülve Pusztamonostort érintve épült meg. A Hatvan-Szolnok közötti vasútvonalat 1873. március 10-én adták át a forgalomnak. A vasútállomás jelenleg is álló épülete egy szolgálati lakással együtt 1903-ban épült. A vasúti teherszállítást elősegítve később raktárépület, vasúti hídmérleg, állatfelhajtó létesült.
Napra pontosan 125 évvel később a jászfényszarui vasútállomásra egy 20. század elején üzembe helyezett gőzmozdony gördült be korabeli kocsikkal. Győriné dr. Czeglédi Márta, Jászfényszaru város polgármester asszonya fogadta a gőzössel érkezett Horváth Lajost, a Vasúti Közlekedési Főosztály vezetőjét és kíséretét. A Magyar Államvasutak Rt. Budapesti Területi Igazgatósága és Jászfényszaru Város Önkormányzata képviselői a Hatvan-Szolnok vasútvonal megnyitásának 125. évfordulójára emlékezve leleplezték az állomás épületének északi falán, a forgalmi iroda bejáratától jobbra elhelyezett emléktáblát. Az eseményt követően a lokomotív továbbpöfögött Hatvan irányába, hogy ott is elhelyezzék az emlékezés tábláját.
Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei