A ma is álló Városháza előtt hol volt „Helység Háza”, nem tudni. A tanács 1825-ben határozott az emeletes tanácsháza megépítéséről. A földszinti helyiségek boltozata félköríves, az emeletre az épület közepén megépített folyosó (kocsiáthajtó) jobb oldaláról lépcsőn lehet feljutni. Az épület nyugati része alatt téglából kirakott 40 m2-es pince is található. Az építkezés 1827-ben fejeződött be.
Az évszázadok során az épület döntően a helyi közigazgatást szolgálta, de a földszint keleti oldalán utcai bejárattal gyógyszertár is működött, majd tűzoltólaktanyaként is hasznosult. Az eredetileg kerékvetős, kocsibehajtós nagykapu idővel személybejárattá alakult.
A 20. század második felében az épület az egyre növekvő államigazgatási feladatok ellátásához kicsinek bizonyult. A település vezető testületéi elhatározták a tanácsháza keleti oldalán történő, egyemeletes, lapostetős épülettel való bővítését.
Az új szárny ünnepélyes átadása 1968. december 17-én történt. Ekkor nyílt meg a régi épület földszintjének bal oldalán négy helyiségben a néprajzi gyűjtemény. Az átadás után az új épületrész földszintjén, később az emeleten 1989-ig a pártbizottság működött. 1978-tól 2004-ig a „falumúzeum” helyiségeiben a rendőrség, majd két évig 1982 és 1984 között a GAMESZ kapott helyet.
A városháza épületének bővítése, teljes körű felújítása - 85%-ban EU-finanszírozásból - a műemlékvédelem és a korszerű közigazgatás követelményeinek figyelembevételével, Dankó Zoltán szolnoki építész tervezőirodájának (ARCHITEX Kft.) tervei alapján és a gödöllői Épkomplex Kft. kivitelezésében 2013. augusztus 19-re megtörtént. Egy modern, de korabeli hangulatú épületegyüttes jött létre.
Tervrajzok híján ma már nem megállapítható, hogy az óvárosháza belső elrendezése megépítésekor hogy nézett ki. A régi városháza épületbelsőjében lefolytatott, körültekintően elvégezett részletes falkutatás sem vezetett eredményre: az idők során végbement sok átépítés nyomán értékelhető emlék nem maradt. így a régi épület, különösen a díszterem belső kialakítása során az építész, Dankó Zoltán és a műemlékvédelmi szakember, iíj. Sisa Béla együttműködése nyomán a korabeli stílusirányzatnak, szerkesztési elveknek megfelelő fal- és mennyezetdíszítés valósult meg. A díszterem ünnepélyességét fokozza a hasonló elvek alapján megvalósult egyedi, csillag mintázatú keményfa mozaikparketta.
Az enteriőr összhangjának létrehozásában közreműködött Novák Edit lakberendező is. Míg a régi városháza épületére a múlt emlékeinek felidézése, addig az új épületre a múlt emlékeire való utalás mellett inkább a jövőbe mutatás jellemző. Az új épületben kialakított helyiségek modern formavilággal, puritán egyszerűséggel szolgálják a funkciót. A testületi üléseknek helyet adó kis tanácsterem visszafogott eleganciájú, fala és mennyezete faburkolattal díszített.
A városházán hőszivattyúk és klímakollektorok biztosítják az egyenletes hőmérsékletet, és az épület megfelel a komplex akadálymentesség feltételeinek.
A főbejárattól balra a földszinten a Kormányablak, az emeleten a hivatalvezetés, a pénzügyi osztály és a kis tanácsterem került elhelyezésre. A tetőtérben a Városfejlesztő Kft. és a projektiroda, a földszinten a bejárattól jobbra a hatósági csoport, iktató, építészek, anyakönyvvezető, adócsoport nyert elhelyezést. Az emeleten a főbejárati lépcsőtől balra található a díszterem.
Forrás:
Tóth Tibor (szerk.): Jászfényszaru kulturális és természeti értékei